Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Cikkek a tudományról képes leírás - Tudomány.tlap.hu
részletek »

Cikkek a tudományról - Tudomány.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tudomany.tlap.hu » Cikkek a tudományról
Keresés
Találatok száma - 4 db
A tudomány elveszett 1000 éve

A tudomány elveszett 1000 éve

Ez a cikk érdekes és hasznos lehet minden természettudományt tanító tanár számára, bármilyen korú tanulókkal is foglalkozik. A természettudomány órákon kevés szó esik a tudománytörténetről (legalábbis Nagy-Britanniában) és a legtöbb tanár keveset tud erről a témakörről. Ebből a cikkből a tanárok eddig számukra is ismeretlen tudósok munkásságával is megismerkedhetnek.

Felhígított tudomány - homeopátia

Felhígított tudomány - homeopátia

A bizonyítékokon alapuló tudományos orvoslás és a homeopátia szinte egy időben, egyazon kihívásra adott válaszként alakult ki a 19. század elején. Az érvágással, hánytatással, purgálással, mérgekkel kezelt pácienseknek valami drasztikusan új dologra volt szükségük. Az egyik vonalon elkezdték kritikusan kutatni a betegségek tényleges okait. A kezelések hatékonyságának és káros mellékhatásainak vizsgálatára bevezették a szubjektív véleménytől kevésbé befolyásolt klinikai teszteket, a gyógyítás elméletét pedig összehangolták a fizikai világról alkotott - addigra már jócskán felhalmozódott - ismeretekkel. A másik vonalon a homeopátia feltalálója - Samuel Hahnemann orvos - szintén őszintén és vehemensen kikelt a századforduló drasztikus gyógymódjaival szemben. Ő azonban nem a mágiát küszöbölte ki a gyógyászatból, hanem a drasztikusságot. Így született meg a máig is a 18. század spirituális világképén, az életerő, miazma tanán alapuló szelíd gyógymód, a homeopátia. A tudományos orvoslás megszületéséhez olyan nevek kötődnek, mint Semmelweis Ignác (1840-50-es évek: gyermekágyi láz megelőzése); Robert Koch (1877: lépfene bacilus felfedezése, 1882: tüdőbaj bacilus, 1883: kolera bacilus); Louis Pasteur (1861: az abiogenezis elmélet cáfolata, élet nem születik élettelen anyagból, 1870-1890: lépfene, kolera, veszettség elleni immunizálás)...

Megélhetési tudomány?

Megélhetési tudomány?

A megélhetési tudomány nem csupán etikai probléma, hanem a tudomány integritását és alapvető céljait megkérdőjelező folyamatok kiinduló feltétele, ezért kell róla beszélnünk. A régi korokban, amíg a tudomány még nem intézményesült, tudománnyal azok foglalkoztak, akik anyagilag függetlenek voltak, vagy találtak megfelelő mecénásokat. A tudomány nem volt független, de a klasszikus tudomány alapértékei közé tartozott a tudományos igazság érdekektől való függetlenítése, az eredmények közkincsként való kezelése. A klasszikus tudomány ideáltipikus hősei az önfeláldozó, a tudományért élő kutatók, mint a Curie házaspár, Kőrösi Csoma, az önmagát Helicobacter pylorival megfertőző Barry Marshall. Persze a tudományban mindig fontos volt a hírnév és a dicsőség, a társadalom és a tudósközösség elismerése. A személyes sikervágy és hiúság vezetett a XIX. században és a XX. század első felében tudományos csalásokhoz. Kevéssé ismert, hogy Sigmund Freud pályáját végigkísérte az adathamisítás és tudatos megtévesztés. Ismertebb csalás volt Sir Cyril Burt-é, aki az intelligencia öröklékenységét bizonyítandó, ikervizsgálatokat, sőt munkatársakat talált ki, és Charles Dawsont is vagy ötven évig, vagyis a piltdowni lelet lelepleződéséig, glória övezte az evolúció hiányzó láncszemének megtalálásáért...

Tudomány magazin hírek
Kutatók szerint még nem értük el az emberi élettartam határát
Kutatók szerint még nem értük el az... Demográfusok szerint még nem értük el az emberi élettartam határát, sőt olasz és amerikai tudósok kimutatták, hogy 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora. A szakemberek régóta keresik a választ arra, hogy mekkora lehet az ember maximális élettartama. Benjamin Gompertz brit statisztikus már a 19. század elején arra a következtetésre jutott,...
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több... A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai...
A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában
A globális felmelegedés miatt... Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális...
Tudomány és hit határán

Tudomány és hit határán

Mi, a XX. század végén élő emberek különleges helyzetbe kerültünk elődeinkhez képest. A történelem fordulópontján élünk, abban az egyedüli generációban, amely a viszonylagos fejletlenségből az ?rkorszakba való átmenetet éli meg. Mindebben a természettudományok és az ezek eredményein alapuló technika és technológia - egyre gyorsuló, bizonyos területeken ugrásszer? - fejlődésének alapvető szerepe van. A tudomány súlyának szinte hihetetlen megnövekedését jelzik az alábbi, szintetizált statisztikai adatok: az utóbbi száz évben született az emberiség által elért tudományos eredmények 99,9 százaléka, de úgy, hogy első ízben 1900 és 1950 között kétszereződött meg az emberiség össztudása; majd az újabb megkétszereződésre már tíz év is elég volt. Ma ott tartunk, hogy minden második évben megduplázódik az emberi ismeretek összessége, a valaha élt összes tudós 80 százaléka ma dolgozik. Az informatika, amely a tudományos fejlődés egyik motorja, egyes becslések szerint 18 hónaponként kétszerezi meg a számítógépek teljesítményét...

Tuti menü