Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Földtudomány képes leírás - Tudomány.tlap.hu
részletek »

Földtudomány - Tudomány.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tudomany.tlap.hu » Földtudomány
Keresés
Találatok száma - 5 db
Földrajz

Földrajz

A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete. A szilárd kéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét, azaz a földrajzi burkot. Az oldal az éghajlattannal, a geopolitikával, Magyarország természetföldrajzával, Európa természetföldrajzával, a földtannal, a csillagászattal, a vulkánokkal, a gazdasági és regionális földrajzzal foglalkozik részletesen. Cikkek és érdekességek is olvashatóak a témában.

Földtörténet, geológia

Földtörténet, geológia

A terepen, a természetben járó turistát nemcsak a sport, szórakozás, kikapcsolódás viszi ki a szabadba, hanem túra közben érdeklik az érintett látnivalók, természeti vagy emberi alkotások. Sokszor úti célunk, vagy érintőpontunk egy-egy műemlék, várrom, kastély, kolostor, csatatér (Muhi, Mohács, Isaszegi emlékmű, Pusztaszer, Pákozd). Természetesnek vesszük, hogy körüljárjuk, megcsodáljuk, lefényképezzük a látnivalót és ugyanakkor a túravezetőtől elvárjuk, hogy ismertesse annak keletkezési körülményeit: mikor, miért, milyen stílusban építették, kik lakták, milyen események fűződnek hozzá, milyen körülmények közt vált rommá, mi a kulturális, történelmi, esztétikai értéke stb. Mindezeket az útikalauzokból szépen kiolvashatjuk és a megfelelő történelmi korba beállítjuk. Vajon ugyanilyen érdeklődéssel szemléljük-e a terepet is, amelyen túrázunk? Ugyanúgy kíváncsiak vagyunk arra, hogy miként keletkezett egy hegy, medence, szikla, barlang, kőzet vagy egyéb természeti különlegesség, érdekesség? Az útikalauzok - amelyekből felkészül a túravezető egy-egy túrára - már megközelítőleg sem adnak ilyen közérthető magyarázatot arról a tájról, amelyen járunk. Jó ha utalások vannak arra, hogy milyen geológiai korban, milyen kőzetből keletkezett, eleve feltételezve, hogy az olvasó bizonyára tájékozott a földtörténetben, kőzettanban, morfológiában (felszínalakzat)...

Földtudományok az emberiségért

Földtudományok az emberiségért

2008 a Föld bolygó nemzetközi éve volt. Az emberiség nem lehet meg a Föld nélkül. Teljes mértékben tőle függünk, mert belőle lettünk, és örökké a része leszünk. Csakis egy önmagát fenntartó Földrendszerben tudunk létezni. Minél több ismerettel rendelkezünk, annál világosabban látjuk, hogy vigyáznunk kell a Földre, mert gyermekeink, utódaink léte függ tőle. Meg kell értetnünk a társadalommal, hogy a fenntarthatóság kulcsa a földtudomány.

Tudomány magazin hírek
Kutatók szerint még nem értük el az emberi élettartam határát
Kutatók szerint még nem értük el az... Demográfusok szerint még nem értük el az emberi élettartam határát, sőt olasz és amerikai tudósok kimutatták, hogy 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora. A szakemberek régóta keresik a választ arra, hogy mekkora lehet az ember maximális élettartama. Benjamin Gompertz brit statisztikus már a 19. század elején arra a következtetésre jutott,...
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több... A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai...
A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában
A globális felmelegedés miatt... Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális...
Geofizika

Geofizika

A geofizika a Föld fizikai jelenségeivel foglalkozó tudomány. Két fő részre oszthatjuk: az általános (elméleti) geofizikára és a gyakorlati (alkalmazott) geofizikára. Az oldalon lévő írások PDF formátumúak.

Geokémia

Geokémia

A geokémia a Föld és egyes részeinek kémiai összetételét vizsgáló tudomány. A kifejezést először (1838-ban) Schönbein német vegyész használta. Sokáig főleg érckutatásra használták (geokémiai módszerekkel fedezte fel Gedeon Arzén az 1950-es években a Közép-Mátra érces telérjeit), napjainkra azonban az elméleti földtudományi kutatások fő segédeszközévé vált. Vizsgálja, miként oszlanak el az egyes elemek a különböző kőzetekben, és a radioaktív izotópok arányaiból meghatározza a kőzetek keletkezésének korát. A geokémia fejlődése alapvetően az analitikai módszerek fejlődésének függvénye. Az úgynevezett klasszikus vagy nedves kémiai módszerekkel csak a főalkotókat (a kőzetek legalább tizedszázalékos koncentrációkban előforduló elegyrészeit) tudták meghatározni, napjaink tömegspektrometriás elemzései egyes elemekből már 107%-nál kisebb mennyiségeket mutatnak ki, és lehetővé teszik, hogy némely elemek izotópjainak arányát akár 4 tizedes pontossággal számolhassuk. Ennek megfelelően a kutatók érdeklődése az 1960-70-es évektől a főelemektől egyre inkább a nyomelemek felé fordult. Pantó György 2004-es megfogalmazásában a geokémia klasszikus feladatai az utóbbi időben kibővültek a földi litoszféra egészének megismerésével. A Kárpát-medencében az utóbbi időben különösen fontossá váltak a hidrogeokémiai és környezetgeokémiai vizsgálatok...

Tuti menü