Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kémia képes leírás - Tudomány.tlap.hu
részletek »

Kémia - Tudomány.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tudomany.tlap.hu » Kémia
Keresés
Találatok száma - 6 db
Kémia

Kémia

A kémia vagy vegyészet az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. Napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz. A linkgyűjtemény a kémiát, a kémiával kapcsolatos fogalmakat és a kémiai egyetemeket, tanszékeket mutatja be. Főbb témakörök: atomok, molekulák, anyagi halmaz, oldatok, reakciók, elektrolízis, periódusos rendszer, szerves és szervetlen kémia. Cikkek és érdekességeket is találhattok a témában.

Kémia (Sulinet)

Kémia (Sulinet)

A kémia részterületeinek részletes bemutatása: általános kémia, szerves kémia, analitikai kémia, elektrokémia, kémiatörténet, fizikai kémia, szervetlen kémia, biokémia, elméleti kémia stb. Továbbá írások is olvashatóak a témáról.

Kémia fogalma

Kémia fogalma

A kémia vagy vegyészet az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. A modern fizika eredményeinek hatására azonban ez a definíció csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A 20. század második felétől már nem csak a korpuszkuláris jellegű entitásokat tekintjük anyagnak, hanem például a gravitációs mezőt, a fényt is; ez -leegyszerűsítve- abból következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenési formájának tartjuk, amit az E=mc2 összefüggés fejez ki. A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a fizikához, biológiához, matematikához, földrajzhoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern orvostudomány, és a műszaki tudományok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés interdiszciplináris tudományok egész sorát eredményezte (fizikai kémia, biokémia, stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia alaptudomány, alkalmazott tudomány és kísérleti tudomány egyben...

Tudomány magazin hírek
Kutatók szerint még nem értük el az emberi élettartam határát
Kutatók szerint még nem értük el az... Demográfusok szerint még nem értük el az emberi élettartam határát, sőt olasz és amerikai tudósok kimutatták, hogy 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora. A szakemberek régóta keresik a választ arra, hogy mekkora lehet az ember maximális élettartama. Benjamin Gompertz brit statisztikus már a 19. század elején arra a következtetésre jutott,...
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több... A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai...
A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában
A globális felmelegedés miatt... Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális...
Online kémiakönyv

Online kémiakönyv

Szervetlen kémia: Szervetlen vegyületek (képlet, előállítás, tulajdonságok) elemtípusok szerint csoportosítva. Szerves kémia: Szerves vegyületek (szerkezeti képlet, tulajdonságok, reakciók) funkciós csoportok szerinti felosztásban. Vegyületek: Az oldalon szereplő elemek és vegyületek felsorolása ABC sorrendben.

Periódusos rendszer

Periódusos rendszer

A kémiai elemek periódusos rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, melyet elsőként 1869-ben az orosz kémikus Dmitrij Mengyelejev alkalmazott. Olyan táblázatot szándékozott készíteni, amely jól mutatja az elemek tulajdonságai között fellelhető visszatérő jellegzetességeket (periódusokat). A kémia oktatásában ma általánosan elterjedt a periódusos rendszer használata, a kémiai sajátosságok különböző formáinak az osztályozásához, rendszerezéséhez és összehasonlításához hasznos segédeszköz.

Szerves kéma

Szerves kéma

A kémia egyik ága, amely a szén vegyületeinek szerkezetével és reakcióival foglalkozik. Mivel a szén nagymértékben hajlamos lánc- és gyűrűképzésre, ezért a szénvegyületek száma sokszorosa a többi elem vegyületeinek. Az ismert szerves vegyületek száma tízmilliós nagyságrendű. A szerves anyagok, szerves vegyületek elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak élő szervezet képes előállítani ezeket a szénvegyületeket. Ezt az álláspontot (vis vitalis elmélet) Friedrich Wöhler cáfolta meg, amikor 1828-ban ammónium-cianátból kiindulva előállította a karbamidot. Ezt a szintézist tekintik a szerves kémia kezdetének. Ma már mesterségesen többet állítanak, mint ahány a természetben előfordul. A 'műanyagok' pl. szinte mind 'szerves' anyagok. A szerves vegyületek hatalmas számát a szén 'különleges viselkedése' okozza...

Tuti menü