Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Könyvtárak képes leírás - Tudomány.tlap.hu
részletek »

Könyvtárak - Tudomány.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tudomany.tlap.hu » Könyvtárak
Keresés
Találatok száma - 10 db
Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg

Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg

Zalaegerszeg legszebb terén, a régi vármegyeháza előtt áll Deák Ferenc szobra. A nagy politikus itt kezdte közéleti pályafutását; ennek emlékére emelte a szobrot a vármegye közönsége 1879-ben , halála után három esztendővel, s 109 évvel később róla nevezték el a megye legnagyobb közkönyvtárát is. Az intézmény jogelődjét, a zalaegerszegi körzeti könyvtárat 1950-ben hozták létre, és 1952-től működik megyei könyvtárként. Az 1967-ben emelt épületet amely a tér nyugati oldalán áll, elválasztva egymástól az árnyas ligetet és a nyüzsgő piacteret. 1992-95 között felújították és átalakították, hogy harmonikusan illeszkedjen a történelmi környezetbe. A rekonstrukciónak köszönhetően a kötészetet kivéve minden szolgáltatás egy helyen, az épület falai között vehető igénybe. Zala megyében először a XIX. század első felében próbálkoztak közkönyvtár alapításával, Skublics Károly földbirtokos adományára támaszkodva. Ez a gyűjtemény ma a Zala Megyei Levéltárban található; az ötven esztendővel ezelőtt 15 ezer kötettel alapított újabb könyvtár ma mintegy 250 ezer dokumentumával áll az olvasók rendelkezésére. Az állomány döntő többségét ma is a könyvek teszik ki, melyben a nagy értékű muzeális példányok éppúgy megtalálhatók, mint a fontos helyismereti kiadványok, vagy a legújabb közgazdasági szakirodalom...

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. A Központi Könyvtár ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát. A kerületi tagkönyvtárak a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló - részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó - szervezeti egysége a régió. A teljes hálózat szolgáltatóhelyeinek száma 61, a regisztrált könyvtárhasználók száma 208 624 fő, ebből 42 692 gyerek. 378 számítógép áll az olvasók rendelkezésre. A beiratkozott olvasók száma a központi könyvtárban 72 843, a napi látogatói létszám átlagosan 5-6000 fő...

Katona József Könyvtár

Katona József Könyvtár

A könyvtár létrehozása egy 1894-es állami határozathoz fűződik, melyben megbízzák az Országos Múzeumi és Könyvtári Bizottságot s vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladattal. Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára élt a könyvtáralapítással járó magas állami támogatással és 1897-ben határozatot hozott a nyilvános könyvtár létesítéséről, amely még szervezetileg nem különült el a múzeumtól és a levéltártól. Elhelyezése is ideiglenes volt a Városháza 2. emeletén lévő nagyteremben. A Szilády Károly levéltáros szervezte könyvállomány jórészt a városi törvényhatóság már használaton kívüli történeti és jogi könyveiből állott. 1899-ben a tanács rendeletben határozta meg a könyvtár fenntartására és gyarapítására szolgáló javadalom összegét, melynek fedezetére évi rendszeres államsegélyt kapott. Ettől az időponttól kezdve tervszerű és fokozatos állománygyarapítás történt, melynek szabályait az időközben alapított könyvtári bizottság határozta meg. Az alapbeszerzési terv szerinti szempontok a következők voltak: magyar nyelvű művek, Kecskeméttel kapcsolatos művek és néhány fontos tudományterület - történelem, jog, statisztika, gazdaság -, szótárak, klasszikus világirodalmi alkotások fordításai. A könyvek nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia, a Franklin Társulat és az Atheneum Rt. kiadványaiból szerezték be...

Tudomány magazin hírek
Kutatók szerint még nem értük el az emberi élettartam határát
Kutatók szerint még nem értük el az... Demográfusok szerint még nem értük el az emberi élettartam határát, sőt olasz és amerikai tudósok kimutatták, hogy 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora. A szakemberek régóta keresik a választ arra, hogy mekkora lehet az ember maximális élettartama. Benjamin Gompertz brit statisztikus már a 19. század elején arra a következtetésre jutott,...
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több... A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai...
A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában
A globális felmelegedés miatt... Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális...
Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr

A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, ill. jogelődei történetével több dolgozat is foglalkozott már: ajánlhatjuk pl. a téma iránt elmélyültebben érdeklődők figyelmébe 'A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Jubileumi Évkönyve 1898-1998' című kiadványban megjelent történeti tárgyú írásokat, vagy a Kisalföldi Könyvtáros 2002. évi 1-2. számát. Itt és most csupán a könyvtár történetének rövid vázlatát szeretnénk nyújtani. A távolabbi előzmények: Mindenekelőtt utalnunk kell arra: bár Győr első kölcsönkönyvtárát Müller Ferenc könyvkötő országosan is az elsők között nyitotta meg 1789-ben, igazi, mai értelemben vett közkönyvtár a 19. század végéig nem működött városunkban! E hiányt sem az 1838-ban dr. Kovács Pál által alapított és ettől kezdődően folyamatosan működő Győri Olvasó Egylet - korabeli közkedvelt nevén: a Kaszinó -, sem Győr nagy múltú, de csak az olvasni vágyók szűkebb köre számára hozzáférhető gyűjteményei - mint a Püspöki Papnevelő Intézet, valamint a bencés, ill. a karmelita rendház könyvtára - nem tudták pótolni; így az 1880-as évek végétől mozgalom indul egy nyilvános közkönyvtár létesítése érdekében. Hogy ezen - a helyi időszaki sajtóban Lasz Samu főreáliskolai tanár ismétlődő felhívásaival jelentkező - kívánalom mennyiben befolyásolta az események alakulását, nem tudjuk; tény, hogy még az évszázad vége előtt megkezdődött egy városi könyvtár szervezése...

Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár, Nyíregyháza

Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár, Nyíregyháza

A könyvtár névadójáról: Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. júl. 2.-Bp. 1942. szept. 5. ): író, szerkesztő. Apja, M. Bálint (1851-1924) földműves, építési vállalkozó; anyja, Pallagi Erzsébet (1859-1924) ref. lelkészi családból származott; öccse M. Miklós, leánya M. Lili és Virág. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, 1887-90-ben Prügyön járt. A gimnáziumot 1891-94-ben Debrecenben, 1894-96-ban Sárospatakon, 1897-99-ben Kisújszálláson végezte. 1899-1900-ban ref. teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője volt. A Debreczeni Ellenőr novelláját (A bécsi bútor), a Kisújszállás és Vidéke versét közölte. 1900 októberében Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. 1902-ben óraadó tanár a kisújszállási gimnáziumban, tisztviselő a kultuszminisztériumban, majd a Központi Statisztikai Hivatalban. 1903-09 között Az Újság című napilap munkatársa. 1903-06-ban öt alkalommal vett részt népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében, meséket, dalokat gyűjtött, a közben szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak írói fejlődésére. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugéniával (Janka)...

Országos Idegennyelvű Könyvtár

Országos Idegennyelvű Könyvtár

A magyarországi nyilvános szakkönyvtárak közül az egyik legfiatalabb intézmény az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Jelenleg két egyedi feladatkört lát el: eredeti nyelvű, elsősorban kortárs világirodalmi, és zenei, továbbá nyelvészeti tárgyú dokumentumokat gyűjtő szakkönyvtár, és a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár nevet 1989-óta viseli. Eredetileg orosz nyelvű közművelődési könyvtárként működött, 1956-ban alapították Állami Gorkij Könyvtár néven. Az olvasói igényekkel lépést tartva fokozatosan bővült a gyűjtőkör. Napjainkra országos szinten egyedi idegen nyelvű gyűjteményt sikerült kialakítani. Az intézményt 1978-ban országos feladatkörű szakkönyvtárrá, majd tudományos kutatóhellyé minősítették. Az intézmény székháza egy Budapest központjában lévő, közel száz éves műemlék jellegű épület. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár jelenleg három nagyobb, akadálymentesített szolgáltató egységgel rendelkezik. A földszinten található a ruhatár és a a beiratkozás, a félemeleten kapott helyet a zeneműtár, az első emeleten pedig a kölcsönzési adminisztrációt, tájékoztatót, olvasótermet, folyóirat-olvasót, szabadpolcos könyvkiválasztó teret, számítógépparkot és nyelvstúdiót egyesítő szolgáltató övezet-együttes található. A Galérián kapott helyet Fajsz Károly 12 000 kötetetes eszperantó gyűjteménye...

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára. Feladatunk a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. 1802. nov. 25-én kelt adománylevelével a nemzetnek ajándékozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmekből álló hungaricum-gyűjteményét s ezzel megalapítója lett az OSZK-nak, ez pedig alapintézményévé vált az 1808-ban életre hívott MNM-nek. Alapítói érdemét az 1807-iki országgyűlés a 24. tc.-ben törvénybe iktatta.

Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

A Pécsi Tudományegyetem könyvtárának jogelődjét, a Pécsi Püspöki Könyvtárat Klimo György (1710-1777) pécsi püspök alapította 1774-ben, és tette nyilvánossá elsőként Magyarországon. Klimo György 1751-ben Mária Terézia szándékából került a pécsi egyházmegye élére, 1754-ben megszerezte egyházmegyéjének a bíborosi pallium előjogát, új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot, és szándékában állt a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított egyetem példáját követve egyetemet létrehozni. Ehhez megteremtette a feltételeket azzal, hogy papírmalmot és nyomdát létesített, olyan jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ellátására. Közülük kiemelkedő szerepe volt Szalágyi Istvánnak és Koller Józsefnek, akik könyvtárosként a gyűjtemény gyarapítását, rendezését, katalogizálását végezték, emellett a püspök támogatásával kutatták és megírták az egyházmegye történetét. Klimo a könyvgyűjtést már esztergomi kanonok korában kezdte, püspökségének idejében lankadatlan buzgalommal folytatta tovább. Időt, pénzt, fáradságot és anyagi áldozatot nem kímélve, könyvgyűjtési terveinek megvalósítására...

SZTE Egyetemi Könyvtár

SZTE Egyetemi Könyvtár

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára gyűjteményeivel, hagyományos könyvtári szolgáltatásaival, elektronikus tartalom- és információ szolgáltatásaival valamint a szolgáltatásokra kiképzett és azok iránt elkötelezett személyi állományával az egyetem oktatási, kutatási feladatait támogató központi szolgáltató intézménye. A könyvtár történetéből: Az első világháborút lezáró békekötések után a kolozsvári (ma: Cluj Napoca, Románia) Ferenc József Tudományegyetem 1921-ben Szegedre költözött, könyvtára - miként az egyetem valamennyi ingósága - Kolozsvárott maradt. A szegedi egyetemi könyvtár az 1921-22-es tanévben a Dugonics téri épület két helyiségét kapta meg, s induló állománya néhány nagykönyvtár fölöspéldányaiból állt: a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtára 11.000, a Budapesti Egyetemi Könyvtár 9600, a Fővárosi Könyvtár 5700, az Akadémiai Könyvtár 5000 kötetet juttatott az újonnan alapított gyűjteménynek. Később az ügyészségi köteles példányok biztosították az éves gyarapodás mintegy felét, melynek eredményeként a bibliotéka 1922 júliusában már 50.000 kötetes könyvanyaggal rendelkezett. Az egyetemi tanárok és gyűjtők ajándékai és az egyes magánkönyvtárak megvásárlása is gazdagította az állományt...

Hirdetés
Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár

A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Fejér megye legnagyobb nyilvános könyvtáraként fő feladatának azt tekinti, hogy az érdeklődők lehető legszélesebb köre számára biztosítsa a feltételeket a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megismerésére, a folyamatos önművelésre, a színvonalas szórakozásra. A könyvtár történetéből: A könyvtár, illetve elődjének történetét Kégli Ferenc dolgozta fel 1952-ig. Ez könyv alakban is megjelent 1993-ban, '100 éves könyvtár Székesfehérváron' címmel, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadásában. A megyei könyvtár 1993. december 6-án konferenciát rendezett az évforduló alkalmából, melynek anyaga megjelent a Fejér Megyei Könyvtáros 1993/2.-1994/1., összevont számában. Az alábbi rövid történeti összefoglalás Kégli Ferenc könyve, előadásának írásos változata, valamint Hegedűs Éva előadásának írásos változata alapján készült. Székesfehérváron az 1870-es évek közepén merült fel először egy városi közkönyvtár alapításának gondolata: Pauer János nagyprépost a városnak kívánta ajándékozni értékes könyvtárát, gyarapítására pedig alapítványt akart létrehozni. Püspökké történt kinevezése után azonban elállt szándékától, érdeklődése inkább a püspöki könyvtár irányába fordult...

Tuti menü