Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mesterséges úton keltettek életre európaiangolna-lárvákat a gödöllői Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai: a kutatók Balatonból származó nőstény halat használtak anyaállatként - Tudomány magazin
részletek »

Úttörő eredményt értek el az európai angolna szaporításában Gödöllőn

A tudományos érdekességek Tuti Magazinja. Új felfedezések, a tudományos világ eseményei, történései, legfrissebb hírei, a múlt nagy felfedezői, fizikusai, kémikusai. Mi lesz évek múlva a földünkkel? Érdekességek a nagyvilágból a tudományok világából.
Tudomány magazin
Itt vagy: Tudomány magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Úttörő eredményt értek el az európai angolna szaporításában Gödöllőn
Úttörő eredményt értek el az európai angolna szaporításában Gödöllőn
Mesterséges úton keltettek életre európaiangolna-lárvákat a gödöllői Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai: a kutatók Balatonból származó nőstény halat használtak anyaállatként a mesterséges szaporítás első lépéséhez, amelynek sikere reményt adhat a kihalófélben lévő faj megmentésére.
Müller Tamás, a tanszék főmunkatársa korábban az MTI-nek elmondta, hogy a mesterséges úton életre keltett lárvák egyelőre csak néhány napig élnek, így a következő feladat, hogy megteremtsék a fiziológiai feltételeket a nevelhető ivadékok kifejlődéséhez, ami eddig sehol a világon nem sikerült. Ehhez további modellezésre - a lárvák táplálékául szolgáló planktonváltozatok, mesterséges tápok, fényviszonyok, víz-só arány, áramlási sebesség kikísérletezésére - van szükség, ami több éves munkát jelent.

Az európai angolna (Anguilla anguilla) kizárólag az Észak-Atlanti-óceán közepén lévő Sargasso-tengerben szaporodik. A hatezer kilométerre elterülő tengerből indul vándorútra a Földközi-tengeren át az európai folyókba, majd genetikai kódjának utasítását követve néhány év múlva visszatér ívóhelyére. A vándorláskor éri el a Földközi-tengert, vagy az Atlanti-óceánba ömlő európai folyók torkolatát, ahol tömegesen kifogják őket. A helyi feldolgozóüzemek drága gasztronómiai csemegéket állítanak elő belőlük.
Hirdetés

A faj éppen a jelentős gazdasági értéke miatt sodródott a kihalás szélére és a kutatók évtizedek óta keresik a megoldást az állatok mesterséges szaporítására. A japán angolna (Anguilla japonica) szaporítását már megoldották. Az európai angolna esetében is értek el sikereket: a születésük helyéről az európai partok felé érkező üvegangolnákat befogják és speciális takarmányozási eljárással felnevelik, majd indukált ivarérési eljárással szaporítják őket, vagyis szelektált, nagyon jó állománnyal dolgoznak.

A gödöllői kutatók ugyanakkor egy idős, alacsony konzervációs értékű állomány szaporítására vállalkoztak. A Balatonban ugyanis ez található: a nem őshonos állományt 1961 és 1991 között telepítették és a tóban ma már szinte 100 százalékban nőstény állomány található - olvasható az egyetem által az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben.

A Szent István Egyetem szakemberei a budapesti Tropicarium és Óceanárium Kft. vezetése alatt megalakult konzorcium tagjaként és a hím állatokat biztosító olasz partnerrel együttműködve nyertek el innovációs pályázatot 2012-ben az európai angolna szaporítására. Urbányi Béla tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora és Müller Tamás tudományos főmunkatárs lehetőséget kapott arra, hogy a japán kutatóhelyen ottani kollégákkal együtt létrehozzák a japán és az európai angolna hibridjét.

A munkába bekacsolódó Horváth László, az egyetem professor emeritusa által kifejlesztett eljárásnak köszönhetően sikerült az angolnák teljes ivarérését elérni. A zeolitos és tőzeges kezelésekkel közömbösíteni lehet a balatoni idős angolnaállomány szervezetében több évtized alatt felhalmozódott káros anyagokat, amelyeket ezután akadálytalanul ki tudnak üríteni az angolnák. Ennek a tudományos leírása még a kutatók előtt álló feladat.

A felkészített szülőket sikerült ívásra késztetni, a sikeres nászt a fejlődő embriót tartalmazó ikraszemek keltetése, majd a kikelt angolnalárvák nevelése követte. Azóta újabb sikeres szaporítást is sikerült elérniük a kutatóknak. A következő feladat a tömeges keltetés technológiájának kidolgozása. Mivel a tanszék nem egy kiszelektált, egész életében erre felkészített állatállománnyal érte el az eredményét, így van esély arra, hogy Európa bármely állománya esetében alkalmazni lehet az eljárást a faj megmentése érdekében.

Müller Tamás szerint amennyiben az alkalmazott kutatás eredményeként a lárvából sikerül tovább nevelhető ivadékot előállítani, e halfaj természeti értékének megőrzésén túl az angolnaszaporítás az akvakultúra fontos ágává erősödhet. Mint hozzátette, a balatoni angolna exportja üzletileg hasznot hozott, de ragadozó hal lévén megbillentette a tó biológiai egyensúlyát. Okulva az okozott természeti károkból a jövőben csupán intenzív telepek kialakítása jöhet szóba az ágazat felfuttatásánál.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Gödöllő, európai angolna, szaporítás
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2015-10-13 18:03:40
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü