Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mi a tudomány? képes leírás - Tudomány.tlap.hu
részletek »

Mi a tudomány? - Tudomány.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tudomany.tlap.hu » Mi a tudomány?
Keresés
Találatok száma - 4 db
Magyar Tudomány

Magyar Tudomány

A folyóirat 1840 (nem tévedés: ezernyolcszáznegyven) óta jelenik meg mint a Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. A tudomány sajátossága az új iránti fogékonyság. A Magyar Tudomány cikkeiben ez ötvözôdik a másfél évszázados múlt során kialakult hagyományok tiszteletével. A Magyar Tudomány önálló tanulmányokban, ill. évente 3 - 4 alkalommal tematikus cikkgyûjteményekben a téma legkiválóbb hazai szakértôi ismertetik tudományterületük helyzetét, eredményeit, aktuális problémáit, közérthetô, de igényes megfogalmazásban, az állatorvos-tudománytól a zenetudományig, a biofizikától az ûrkutatásig, a klasszika-filológiától a pszichológiáig. A tartalmi sokszínûségrôl gondoskodnak további, a tudományokhoz kötôdô egyéb rovatok.

Tudomány fogalommeghatározás

Tudomány fogalommeghatározás

Bármely olyan tudásrendszert, amely a fizikai világgal és jelenségeivel foglalkozik, és amellyel együtt jár a tárgyilagos megfigyelés és rendszeres kísérletezés. Általában a tudományt az általános igazságok tudáskeresésnek szokták tekinteni. A tudomány különböző ágairól beszélhetünk a tanulmányozott jelenségektől függően. A szervetlen világgal a fizikai tudományok foglalkoznak, míg a szervessel a biológiai tudományok, míg az emberi viselkedéssel társadalmi és kulturális szempontból foglalkozó tudományokat társadalomtudományoknak nevezzük. Értelmezése (MÉK 2003): 1. A természet, a társadalom és a gondolkodás összefüggéseiről szerzett, igazolható, illetve bizonyítottnak tekintett ismeretek rendszere. 2. biz Az egyéni ismeretek összessége. | kissé rég Hozzáértés, szakértelem. | biz Sajátos ügyesség. A tudomány szociológiai megközelítése: Zygmunt Baumann a tudományos és a nem tudományos ismeretek közötti különbség eltúlzásától óv minket, mondván, a tudományos ismeretek és az egyéb ismeretek egyaránt fontos szerepet töltenek be a társadalom életében, és nem is különíthetők el teljesen egymástól, annak ellenére sem, hogy a tudomány leginkább az igaz-hamis distinkció mentén szerveződik, míg többi tudásunk a haszontalan-hasznos mentén...

Tudomány fogalommeghatározása

Tudomány fogalommeghatározása

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. A tudomány eredménye egyetemes érvényű. Nem tudomány például a filozófia, amely egyedi gondolkodás eredménye, ami nem csak reprodukálható módon tesz megállapításokat a világról, ezenkívül a világgal szemben elvárásokat is megfogalmaz, amit a tudomány nem tehet meg. Hasonlóan nem tudomány a teológia sem, ahogy azt már Aquinói Szent Tamás is implicit módon megállapította, amikor szétválasztotta a hitet és a tudást. Tudomány például a történettudomány, bár a történelem nem megismételhető, de annak megismerése a történeti források alapján igen. Ez lényegében ugyanaz, mint a tudomány esetében általában. A világ nem megismételhető, de annak megismerése igen. Régies értelemben tudománynak, filozófianak vagy bölcseletnek nevezték a megismerő tevékenységek minden formáját, így a szűkebb (mai értelemben vett tudományágakon kívül) a művészeteket, a világnézeti gondolkodást, vallásos és mitológiai tanokat, szakmai tapasztalatokat, technikai ismereteket, megfigyeléseket, elmélkedéseket. A megismerés útjainak tekintették többek között a rációt, emóciót, intuíciót, meditációt és az imát is..

Tudomány magazin hírek
Kutatók szerint még nem értük el az emberi élettartam határát
Kutatók szerint még nem értük el az... Demográfusok szerint még nem értük el az emberi élettartam határát, sőt olasz és amerikai tudósok kimutatták, hogy 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora. A szakemberek régóta keresik a választ arra, hogy mekkora lehet az ember maximális élettartama. Benjamin Gompertz brit statisztikus már a 19. század elején arra a következtetésre jutott,...
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól
Az európaiak és az ázsiaiak ősei több... A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai...
A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában
A globális felmelegedés miatt... Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális...
Tudományok

Tudományok

Az ősrobbanáshoz hasonló folyamat megy végbe: új univerzum születik a régi keretében Mikroszkopikus méretű fekete lyukak tengeréből formálódott ki világegyetemünk? Sokdimenziós világban lebegő bránok ütközéséből születnek időről időre új univerzumok? Egy anyauniverzum leszármazottjai élnek egymás mellett és szülnek újabb univerzumgyermekeket, a mi világunk is ilyen univerzumgyermek? Ilyen és hasonló merész elméletének születnek a világegyetem történetének leírására, ahogy a kutatók a kezdet történéseire keresnek magyarázatot. Látszólag semmi sem szab határt a fantázia szárnyalásának, de egy törvényt ezek az elméletek is figyelembe vesznek. Ez a termodinamika második főtétele, mely szerint a világegyetemben az idő múlásával egyre nő a rendezetlenség, ennek mértéke az entrópia. A törvény szerint tehát a világegyetem kezdetben nagyon rendezett volt és azóta egyre rendezetlenebbé válik. Az ellenkezőjét könnyebb elképzelni: a hajdani kaotikus világban fokozatosan rend alakult ki. Thomas Banks és Willy Fischler elmélete szerint a világegyetemet legelső pillanataiban, a nullától a 10-35 másodpercig tartó időszakban fekete lyukak tengere alkotta...

Tuti menü